Az SJW-kről gyakran hallani olyan véleményeket, hogy "nem kell velük foglalkozni, előbb utóbb megunják". Korábban én is azt gondoltam, hogy amikor rájönnek, hogy a világ nagy része velük ellenséges, akkor majd inkább visszavonulnak a kis zárt világukba duzzogni. Erre azonban egyre kisebb esélyt látok. A valós forgatókönyvhöz sokkal közelebb állhat az a több hónappal ezelőtt íródott vélemény, amelyre egy hete a KotakuinAction-ön hívta fel valaki a figyelmet:

"Ahogy a GamerGate tovább szemlélteti azt, hogy az SJW király meztelen, úgy közeleg rohamosan az SJW végjáték: a végletekig fogják a helyzetet eszkalálni, egészen addig, amíg el nem érik a nemzetközi betiltását, kriminalizációját és cenzúráját bárminek, ami nem narratíva párti."

Erre most az ENSZ nemi egyenlőségért és a nők jogaiért harcoló UN Woman nevű alszervezetének közreműködésével a világszervezet digitális stratégiáért felelős Szélessáv Bizottsága "Kiber-erőszak a nők és a lányok ellen: Egy globális figyelem felhívás" címmel kiadott egy jelentést, amiben nem kevesebbre, mint az internet cenzúrájára szólítják fel a kormányokat:

"A politikai testületeknek és kormányszerveknek a licenszelési előjogukat felhasználva biztosítaniuk kell, hogy csak azok a telekom cégek és keresőmotorok léhessenek kapcsolatba a nyilvánossággal, amelyek felügyelik a tartalmat és annak terjesztését."

Magyarul azt akarják, hogy ha egy internet szolgáltató vagy egy kereső nem cenzúrázza a rajta átmenő forgalmat vagy indexelt tartalmat az ENSZ szájíze szerint, akkor a kormányok vonják be a működési engedélyét.

Az erre indokuk az, hogy szerintük a nőket és lányokat érő erőszak országhatárokon, rasszokon, kultúrákon, jövedelmi csoportokon átívelő átívelve járványos méreteket ölt. 73%-uk válik kiber-erőszak áldozatává (valójában persze amit kiber-erőszaknak neveznek, az hasonló vagy még nagyobb arányban éri a férfiakat is). Ennek a fő oka szerintük a manstream kultúrában, pop zenében, videojátékokban széles körben megjelenő nők elleni erőszak és nők populáris médiában történő ábrázolása. A jelentésben olyan dolgokat olvashatunk, mint hogy (az iskolai lövöldözésekre utalva) "egy friss kutatás megmutatja, hogy hogyan teszik a gyerekeket az erőszakos videojátékok gyilkoló zombikká" vagy hogy "a háttérben a férfiasság negatív felfogása áll". Az amúgy hibákkal teli, slendrián módon oda rakott hivatkozások között pedig találunk olyat, ami a Pokemon-t egy kisgyerekekenek szóló gyilkoló-játéknak, a Nintendo és a hasonló tipusú játékokat pedig a kisgyerekek, a serdülők és a rendőrség tagjainak szamuráj stílusú, programozott gyilkosokká változtatónak nevezi. Előkerül a pornó témája is, ami az írók szerint "aggresszív viselkedési tendenciákat okoz".

Na de mit értenek nőket ért erőszak alatt?

Már az eleve abszurd, hogy fizikai kapcsolat hiányában az erőszak (violence) kifejezést használják. Talán a (valós) fizikai erősszakkal való fenyegetést lehet annak nevezni, de ők nem csak ezt értik alatta, hanem a nőkhöz intézett kéretlen szavakat, kritikákat is.

Ezt írják:
"A nők, akika közösségi médiában videojátékokról beszélnek kritikával, zaklatással és még fenyegetésekkel is szembe kell, hogy nézzenek, amíg a férfiak nem."

Ami egyrészt hazugság, mert a férfiakat is éri kiritka (lásd Jonathan McIntosh vagy bármelyik férfi SJW), másrészt nonszensz felhozni, mivel a szóban forgó nőket ért támadások oka nem a nemük, hanem az hogy politikai aktivisták, akik démonizálják az ideológiájukat nem támogatókat.

A Szélessáv Bizottség tanulmányt bemutató eseményén nem meglepő módon résztvevő és beszédet mondó Anita Sarkeesian szerint a zaklatás nem csak a legális és illegális dolgokból áll, hanem az olyan napi szintű elnyomó megnyilvánulásokból, mint a "hazug vagy" a "szar vagy" vagy az őket (feminista aktivistákat) rendszeresen támadó (szerinte) gyűlölködő videók. Tehát, ha valaki megsérti Anita érzéseit, akkor cenzurázni kell az internetet.

Amúgy érdemes azt a vicces dolgot megemlíteni, hogy az UN Women oldalán Anita-t, mint a kiber-erőszak túlélője(!) említik.

A másik jelen lévő SJW celebritás, Zoe Quinn arrogáns elvakultsága szintén határtalan. Szerinte egyszerűen be kell zárni a "rosszhiszemű" weboldalakat. Panaszkodik az őket saját névvel kritizálókra (mert valódi zaklatáról szó nincs), miközben az extrém ideológiáját nyilvános fórumokon hírdeti, 30 feletti depressziós szűz férfiakat zaklat, rivális feminista jótékonysági csoportokat szabotál, Wikipedia szerkesztőket doxx-ol (nyilvánosságra hozza a nevüket és címüket) és havi $3600-t zsebel be hivatásos áldozatként.

Nem csoda, hogy az egész jelentésből egy az egyben a játékos szubkultúrával szemben álló gender feminista SJW-k érvrendszere köszön vissza, akik a szólásszabadság korlátozása és az övéktől eltérő vélemények elnyomása céljából újradefiniálják az erőszak és a zaklatás fogalmát, majd megpróbálják felhasználni közvélemény eredeti fogalmak iránt érzett ellenérzését. Pontosan ugyan ezt a jelenséget látjuk az egyetemi kampuszokon, ahol a baloldali progresszív értékekkel ellentétes gondolatokat aggressziónak minősítik.