Jordan B. Peterson, klinikai pszichológus, a Torontói Egyetem (UoT) pszichológia professzora a következő, akire érdemes oda figyelni. Az eddig politikai aktivizmust nem folytató Petersonnál azért borult ki a bili, mert a kanadai parlament alsóháza elfogadta a C-16 nevű törvénymódosítást, amely a "nemiség kifejezését" és a "nem identitást" felveszi a diszkrimináció ellenes törvény védett kategóriái közé.

Ez azt jelenti, hogy ha a törvényt a szenátus is elfogadja, akkor kötelező lesz mindenkit a saját választott személyes névmásaival (xir, xe, they, stb) megszólítani. Peterson szerint ennek a jelentősége jóval túlmutat a névmásokon és egy rendkívül káros jogi precedenst teremt, mert az gyakorlatilag kriminalizálja a divatkritikát. Elmondja, hogy évtizedek óta vizsgálja a totaliter rendszerek pszichológiáját és a mai SJW jelenségben pontosan azokat a jellemzőket ismerhetjük fel, amelyek egy ilyen rendszer kialakulásához vezetnek. Az általa posztolt videóiban és a vele készült interjúkban ezen kívül mélyebb társadalmi kéréseket is feszeget. Tudni véli hogyan lehet elkerülni társadalom nihilista és totaliter szélsőségek közötti ingadozását.

Lássuk, hogy hogyan jutott erre:

"Mindig is a hit pszichológiája volt a fő érdeklődési területem. Részben a vallásos hit és az alkategóriája, az ideológia. Jung egyik tétele az, hogy az ember a legnagyobb értéket az istenének tulajdonítja. Ha valaki azt gondolja, hogy ő ateista, az azt jelenti, hogy nincs tudatában a saját istenének.

Egy kifinomult vallási rendszerben van pozitív és negatív polaritás. Az ideológiák túlzottan leegyszerűsítik ezt a polaritást, közben pedig démonizálnak. Azért kezdtem érdeklődni az ideológia iránt, mert érdekelt, hogy mi történt a Náci Németországban, a Szovjetunióban, a kínai kulturális forrdalom és más hasonló történések alatt a világban. Az érdekelt leginkább, hogy mi vitte rá az embereket arra, hogy a hitük érdekében atrocitásokat kövessenek el. A washingtoni Holokauszt Múzeum mottója, hogy "Soha nem szabad felednünk". Én viszont megtanultam, hogy nem emlékezhetsz arra, amit nem értesz. Az emberek nem értik a Holokausztot és nem értik, hogy mi történt Oroszországban. 

Amiről meg akarom győzni a hallgatóimat, az, hogy ha Németországban éltek volna a 1930-as években, akkor nácik lettek volna. "Én nem" - mondják, de ez nem igaz. Az atrocitásokat nagyrészt átlag emberek követték el Németországban és a Szovjetunióban is."

C-16

"Az egyik ok, amiért belesodródtam ebbe a gender-vitába az, hogy tudom mi ment félre a Szovjetunióban. A doktrinák amelyek az általam ellenzett törvény mögött vannak szerkezeti hasonlóságot mutat azokkal a Marxista gondolatokkal, amelyek a szovjet kommunizmust hajtották. 

Sötét dolgok folynak. Kezdjük azzal, hogy a C-16 törvényre emeli a társadalmi konstrukcionizmust. A társadalmi konstrukcionizmus az a tan, hogy minden emberi szerep társadalmi konstrukció. Ez nincs összhangban a biológiával és az objektív világgal. Tethát a C-16 egy támadás a biológia és áttételes támadás az objektív valóság ellen. Ugyan ez égbekiáltó az Ontario-i Emberijogi Bizottság határozataiban és az Ontario-i Emberijogi Törvénynél. Ezek azt mondják, hogy az identitás semmi több, mint szubjektív döntés. Szóval egy ember egyik órában férfi, a másikban nő lehet.

Ezek az emberek azt állítják, hogy az identitás egy társadalmi konstrukció, de annak ellenére, hogy ez az alapvető filozófiai állításuk, amit törvénybe is foglaltak, nem követik az elvet. Ehelyett visszamennek a szubjektivitáshoz, amikor azt mondják, hogy az identitásod semmi több, mint az a szubjektív érzés, hogy ki vagy. Nos, ez is egy megdöbbentően meddő elképzelés arról, hogy mi az identitás. Mint egy kétéves egocentrikus elképzelése. Az identitásod nem csak az, aminek érzed magad, hanem az is ahogyan magadról gondolkodsz. Az egy megalapozott döntés magadról. Ha kicsit is civilizált vagy, akkor egyezteted a külvilággal, máskülönben senki ki nem állhat. Ha az identitásod nem annak a hibridje, ami te vagy és amire mások számítanak, akkor te egy kisgyerek vagy a játszótéren, akivel senki nem játszik.

Az identitás egy olyan jármű, amellyel  keresztül manőverezed magad az életen. A valódi identitásod szerint egy ügyvéd, egy orvos, egy anya, egy apa vagy. Van egy szereped, amelynek értéke van magad és mások számára. Ebből semmi nem szubjektívan eldöntött. Az abszurd, filozófiailag primitív és pszichológiailag téves. De tessék: törvénybe van iktatva. Azt gondolom, hogy ez a törvény a biológiáról és a nemről való vitát illegálissá teszi."

Mi folyik itt?

"Részben nárciszizmus, részben a marxista doktrina újra-felemelkedése. Ez a posztmodernizmus része. Mert a posztmodernisták (ez egy filozófiai közösség) azt gondolják, hogy az emberek kategorizálásának a célja a hatalom és hogy az emberek közötti párbeszéd kizárólag hatalmi párbeszéd és hogy nincs interpretációtól független valóság, valamint, hogy azért cserélünk nézeteket másokkal, hogy a dominanciánkat és a státuszunkat erősítsük: 'A biológia egy ideológia, az "objektív" világ egy ideológia, a tudomány egy ideológia.'

Az egyik rettenetes dolog az a gondolat, hogy az egyéneket a csoport-identitásuknak megfelelően kell definiálni. Amikor az emberek először kezdtek az igazságtalan diszkrimináció ellen küzdeni, az volt az ötlet volt, hogy kiírtsák a csoport-identitás alapján történő azonosítás rossz szokását, mert az zavar másokat abban, hogy a kompetens egyént lássák. De ez átfordult az "egyik csoport a másik ellen hatalami harcává", valószínüleg a 70-es években, miután  a szovjet államról kiderült, hogy egy katasztrófa. Az SJW-tipusok, a balosok és még a Demokrata Párt is elkezdett midennkit az etnikai, szexuális, vagy rassz identitása mentén kategorizálni. Ez vált az emberi lét általánosan elfogadott mércéjévé. Ez egy szörnyű dolog. A Szovjetunióban is bevezették ezt az "osztály bűn" fogalmával egyetemben, amikor kollektivizálták a földeket, kiírtották a kompetens parasztjaikat, akiket kulákoknak hívtak. Osztálybűntudatot tulajdonítottak nekik, mert sikeres parasztok voltak, akiknek a sikerét elnyomásként és lopásként definiálták. Gyakorlatilag mindet megölték vagy Szibiériába küldték. Ők voltak a sikeres földművelők a Szovjetunióban és emiatt Ukrajnában 6 millióan haltak éhen. Mindez azért, mert hittek a kollektív bűnösségben."

Ezek a dolgok, amiket ma hallasz például a "fehér privilégium", a kollektív bűnösség egy fajtája. "Majd én megmondom neked az identitásodat bármi is legyen az, majd annak a kategóriának a bűnös tagjává teszlek. Ezután te és a kategória többi bűnös tagja egy egységként lesztek megítélve.

Az elv, hogy te a csoport tagjaként felelős vagy a csoportod múltbeli bűneiért egy nagyon nagyon nyugat-ellenes világkép. Mert ha te egy csoport tagja vagy amely korábban visszataszító dolgokat követett el, akkor te a jelenben vagy felelős érte."

A PC játék

Peterson szerint az SJW-k az úgynevezett "PC játék" nevű sémát játszák, amelynek a lényege a következő:

1. Azonosíts egy emberi tevékenységi területet
2. Vedd észre a siker eloszlását
3. Azonosítsd a nyerteseket és a veszteseket
4. Állítsd, hogy a vesztesek csak azért vesztesek, mert  a győztesek elnyomják őket
5. Vedd védelmedbe a veszteseket
6. Érezd magad biztonságban az átfogó világképedben
7. Örülj a morális felsőbbrendűségednek
8. Fordítsd az utálatodat az újonnan felfedezett ellenségeid felé
9. Ismételd ezt mindig, mindenkor.

Mi ment félre, hogy visszajönnek bukott ideológiák?

"A becslések változóak, de a Szovjetunióban 1919 és 1959 között nagyjából 30-50 millió embert öltek meg csak a belső elnyomás miatt. Kínában, ami pontosan ugyan azon elvek szerint működött akár 100 milliót is...Aztán Vietnám, Kambodzsa, Kuba...Ahol ezeket a gondolatokat implementálták, ott az eredmény abszolút pusztítás volt. A következő történhetett: Szerintem a marxista gondolatok meglehetősen vonzóak, ha egyértelmiségi vagy és ha az együttérzés felé hajlasz személyiségi tekintetben, mert olyan tanokon alapul, hogy "mindenki a képessége [tesz hozzá] és mindenki az igénye szerint [vesz el]" és hogy a társadalomnak az emberek igényeit ki kell elégíteni, amelyek a felszínen vonzó gondolatok. Természetesen a probléma, hogy ki határozza meg a szükségleteket és a képességeket?

Ezeket a gondolatokat először a Szovjetunióban ültették gyakorlatba. Alekszandr Szolzsenyicin, aki a Gulág Szigetcsoportot írta, ijesztő részletességgel írta le, hogyan ültették át ezeket a kezdeti tanokat törvényekbe és hogyan lett a törvényekből véget nem érő népirtás. Ezen tanok gyakorlatba ültetve azonnal gyilkolást eredményeztek."

Szóval mi történt?

A baloldalnak mindig is voltak mentegetői a Nyugaton, különösen Franciaországban, különösen a francia értelmiség körében a 60-as években. Amikor az információk elkezdtek áramlani arról, hogy mi történt a Szovjetunióban, akkor a francia értelmiségiek elkezdtek a munkásosztályért való agitálás (amely a gyilkos marxistákkal kötötte össze őket) helyett a "hatalomról" és csoport-identitásról beszélni. Az alatta húzódó beteg filozófia megmaradt, csak a felszíni nómenklatúra változott.

Aztán a Szovjetunió felbomlott. A problémánk most, ez egy perverz probléma, hogy ezek a marxista gondolatok nagyon vonzóak az együttérző értelmiségiek számára, de ma nincsenek megfelelő rossz példák, mint a Szovjetunió, amire mindenki mutogathat, hogy "Jó jó, szépen hangzik, de mi van a gyilkos haláltáborokkal és a millió szenvedő emberrel?" Észak Korea még ott van, de azt inkább kezelik az emberek viccként, mint egy beteg rendszer példájaként. Az embereknek, mint például a tanítványaimnak nincs történelmi memóriája. fogalmuk sincs, hogy mi történt a Szovjetunióban. Talán arról igen, hogy mi történt a II. világháborúban, a holokausztról is van egy általános képük, de Szovjetunióról abszolút nincs, ezért nem tudják hova vezethetnek ezek a gondolatok. Az egyetemek és a gimnáziumok tele vannak olyanokkal, akik radikálisan balra húznak és nem tanulnak rendes történelmet. Ehelyett tanulnak a kapitalizmus gonoszságairól...Nem mint ha bármely rendszer tökéletes lenne, de különbség van a tökéletlen és a tudatosan gyilkoló között."

Az egyenlőtlenségről

Bizonyos szempontból ésszerű úgy kezelni az embereket, és ezt nem szarkazmusból mondom, mint a szeretteidet, bár sok más szempontból nem az. Ezért nem invitálsz minden idegent, hogy éljen veled a házadban. Az emberek -erről sok kutatást végeztem- sokkal inkább a temperamentumuknak megfelelően szavaznak és gondolkodnak, mint ahogy bárki gondolná. Ha neked a kedvességed a legfőbb erényed és az embereket rokonként kezeled...ez nem működik nagyobb csoportokban, ott más elvekre van szükség. Ha megnézed az "ekvitás" elvét, ami egyenlő lehetőség helyett egyenlő kimenetelt jelent. Látszólag teljesen ésszerűnek tűnik, hogy ha nincs minden erőforrás minden csoport között teljesen egyenlően elosztva, akkor a rendszer nem igazságos. Ez felszínesen nézve teljesen ésszerű, de minimális vizsgálattal teljesen szétesik. Azon kell elgondolkodnia mindenkinek, aki szerint az egyenlő kimenetel jó ötlet, hogy akkor mi a fenéért gürizel? Mert az ok, amiért bárki gürcöl, hogy fejlessze önmagát, hogy megtanuljon valamit, hogy előre jusson az életben, hogy egyenlőtlenséget produkáljon. Minden, amit a pozitív motivációval azonosítunk az a világot egyenlőtlenebbé teszi. Viszont ezt igazságos módon. Ha nagyon keményen dolgozol, akkor megérdemled az egyenlőtlen kimenetelt. Ha csak nem azt akarod hogy az emberek ne dolgozzanak keményen. A Szovjetunióban az volt a vicc, hogy "ők fizetgetnek, mi pedig dolgozgatunk".

Miért csak a jövedelmi egyenlőtlenségről hallunk és miért nem az "erőfeszítési" egyenlőtlenségről?

Néhány kampuszon, például igaz ez Kaliforniában az agresszió egy formájának számít azt mondani, hogy az egyik ok, amiért az emberek több pénzt halmoznak fel az a kemény munka, mert ez azt sugallja, hogy a szegények nem dolgoznak keményen. Nos, ez egy újabb borzalmas gondolat, mert sok oka lehet annak, hogy valaki szegény. Alkoholizmus, drogfüggőség, fizikai és mentális betegség, intellektuális gyengeség, és a munka hiánya. Ezek mindegyike hozzájárulhat.

Az egyetemeken jellemző ideológiai nézetek az etnikai, rassz és szexuális diverzitás felé való nyomásgyakorlása csak egy álca, hogy egyfajta ideológiai homogenitás megteremtése felé. Egyesek nem értik, hogy egy egyetem számára az egyetlen releváns diverzitás a gondolati diverzitás. Mások azt gondolják, hogy ha az embereket a rasszuk, nemük, etnikumuk alapján választod ki, akkor az magával hozza a gondolati diverzitást is. Ez egy újabb ártalmas eszme. A baloldal arra az elgondolásról, hogy egy nő női módon gondolkodik, azt mondja, hogy ésszerűtlen előítélet. Ugyanakkor teljesen ésszerű azt mondani, hogy "több nőre van szükségünk x tudományágban, mert női gondolatokat/elgondolkodásokat visznek be." Mi a fenék azok a női elgondolások? Egyszerre mindkettő nem lehet. Kivéve, ha valakit nem érdekel a koherencia és a konzisztencia. Márpedig az ideológusokat nem érdekli, mert azzal törődnek, hogy az ideológiájukat nyomják. Az, hogy az emberi osztályok diverzitása gondolati diverzitást eredményez egy abszurd és rasszista feltételezés, mert ez az jelenti, hogy az gondolatok és az identitás egy és ugyan az. Azt mondják: "egy fekete máshogy gondolkozik mint egy fehér." Nos van amelyik igen, van amelyik nem.

Mi van a nők helyzetével a tech iparban?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert a tech szektor azután alakult ki, hogy a férfiak és nő közötti egyenlőtlenségeket nagyjából kiküszöbölték. Ennek ellenére sokkal kevesebb nő van benne, mint férfi. Ugyanakkor sokkal több nő van az ápolói/gondoskodói szakmákban. Ez különösen Skandináviában látszik, ahol mindent megtettek az egyenlőtlenségek leküzdésére. Az ápolók között 20:1 az arány a nők javára, a mérnökök között pedig 20:1 a férfiakéra.

Miért az oka ennek a különbségnek?

Képzeld el, hogy két dolog van, amiért az emberek különböznek. Valójában több dolog van, de most képzeld el, hogy vannak a biológiai és környezeti okok. Mi történik, ha környezeti okokat kiiktatod, ahogy az történt Skandináviában? Az történik, hogy akkor maximalizálod a biológiai okokat. Nem megszabadulsz tőlük, hanem maximalizálod őket. Ezért a nők és a férfiak temperamentuma és karrierválasztása sokkal jobban különbözik Skandináviában, mint bárhol máshol a [nyugati] világban. Átformálták A valaha volt legegyenlőbbé alakították a társadalmi rendszerüket, de ez nem hozta meg a vágyott egyenlő kimenetelt, hanem még fel is erősítette a különbségeket. Ez olyan, mint amikor vannak gyerekeid, akik genetikailag különböznek és mindegyiket egyenlően támogatod, hagyod az erősségeit kibontakozni, akkor nagy különbségek lesznek közöttük. Egy szabad társadalom olyan, hogy hagyja az emberek közötti különbségek manifesztációját. Az ekvitás hívei nem tudom mit kezdenek azzal, hogy egy csomó magas presztizsű, nagy tudást igénylő (például orvosi, pszichológusi) vagy az emberekkel való törődéssel kapcsolatos szakmákban a nők dominálnak. Ez is az elnyomás egy fajtája? Rákényszerítjük a nőket, hogy olyan dolgot csináljanak, ami nem érdekli őket?

Miért beszélnek akkor jövedelmi egyenlőtlenségről, amikor a valóságban azok különböző szakmákra igazak, és nem arra, hogy két ember ugyan azt csinálja, ugyan abban a beosztásban?

Sok oka lehet annak, hogy a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Például a kisvállalkozás tulajdonosok között a nőknek kisebb a jövedelme, mint a férfiaknak. De ez részben azért van, mert a nők közül sokaknak ez mellékállás, mert gyerekeik vannak. Ezen kívül a férfiak sokkal nagyobb eséllyel végzik a halállal fenyegető munkákat, sokkal nagyobb eséllyel mozdulnak ér karrierlehetőségekre. Sok ok van, azonban ha te egy ideológus vagy akkor csak egy változót tudsz kezelni. Csak nyomják az ideologikus gondolkodást, de nem gondolkodnak.

Peterson az ideológiák világképét egy három éves gyerek helikopter rajzához hasonlítja, amelyről felismered, hogy helikopter de amelyről a részletek hiányoznak. A részletek megismerése óriási erőfeszítést igényel. Mindenből egy csipetet magyaráznak meg és egyszerű válaszokat adnak. Például: Mi az oka annak, hogy a férfiak és a nők fizetése különbözik? Az elnyomás. 

Az egyetemi helyzetetről

A professzoroknak olyan karakterjellemzői vannak, amelyek a liberalizmus irányába hajlítják őket. Az egyik jellemző tulajdonságuk, a nyitottság, amibe beletartozik a kreativitás és az eszmék/gondolatok iránti érdeklődés. Ez az, ami temperamentum tekintetében megkülönbözteti a liberálisokat a konzervatívoktól. A konzervatívok lelkiismeretesebbek, fegyelmezettebbek és szorgalmasabbak. Az esztétika és eszmék/gondolatok iránti érdeklődés hajlamosít az egyetemi karrier irányába. A legtöbb értelmiségi liberális vagy balliberális. Ez nem annyira igaz a "hard" szakoknál, de a társadalom és a humán tudományoknál az elsöprő többség. Ebben a kötelező névmásokról szóló vitában szinte egyáltalán nem kaptam támogatást a kollégáimtól. Nem mintha vártam volna, de ez egy jó indikáció arra, hogy ha választás elé állítjuk őket a mindent felemésztő együttérzés/socjus és a szabad vélemény nyilvánítás között, akkor erősen az együttérzés felé hajlanak."

Erről Jonathan Haidt egy kicsit mást mond. Szerinte az egyetemi oktatóknak csak egy kis része autoriter SJW, akiktől a valóban liberális többség tart. A nyilvános megszégyenítés reális veszélye miatt nem mernek felszólalni az autoriterek hülyeségei ellen. A helyzet a középoktatási intézményeknél sem látszik rózsásnak. Egy elég friss felmérés szerint a gimnáziumi tanulók 51, míg az oktatók 45%-a nem támogatja a mások által sértőnek ítélt vélemények kinyílváníthatóságát.

Peterson az ideológiával fertőzött szakokról Észak-Amerikában eddig kikerült hallgatók számát 300 ezer és 3 millió közé teszi, akik komoly kulturális nyomást képesek kifejteni. Azért veszélyesek, mert a jelenlegi rendszer, magának a nyugati világnak a szétrombolásán tevékenykednek, amelynek a romjain a saját, (megvalósíthatatlan) utópiájukat szándékoznak felépíteni. Teljesen abszurd az, hogy az állam az adófizetők pénzéből olyanokat finanszíroz, akiknek a deklarált célja a rendszer totális lebontása. A megoldás szerinte az igazság feltétlen tisztelete, amely segít elkerülni, hogy a végletes ideológiák csapdájába essünk és hogy el tudjuk viselni az élet szenvedéseit.

Az egyik legteljesebb vele készül interjú:

Ezt is érdemes megnézni. Itt teljesen magabiztosan állítja a Petersont gyűlölködőnek tartó kollégája, hogy "a nemek között nincs biológiai különbség":

Itt az SJW-k két tipusáról és jelleméről beszél a hallgatójával, akivel az ezzel kapcsolatos kutatásokat végezték: