SJW Riporter

Az SJW-izmus és a politikai gondolkodás tudományos szemszögből - Jonathan Haidt

2016. december 23. 09:22 - leader of noobs

Több, mint egy éve nem volt poszt, nem érdekes, hogy miért. Most azért lesz mégis néhány, mert olyan figyelemre méltó események történtek az utóbbi időben, amelyekről mindeképpen érdemes írni.

Először is, a kultúrharc a politika legfelsőbb szintjéig jutott. A Donald Trump győzelmét elősegítő tényezők egyike tagadhatatlanul az SJW ellenes hanglat volt. Erről és az SJW-k reakcióiról később lesz egy poszt.

Másodszor, több olyan "szövetséges" is feltűnt a tudomány oldaláról, akik magyarázatot tudnak adni erre az egészre.

Az első, akiról szó lesz, Jonathan Haidt, a New York Egyetem szociálpszichológusa, a politikai gondolkodás pszichológiáját kutatja.

A moralitás alapjai

Haidt a moralitásból vezeti le a politikai gondolkodást:

"Kezdjük az elején: Mi a moralitás és honnan jön? A pszichológia legrosszabb ötlete az volt, hogy születéskor az agy egy "üres [pala]tábla". A fejlődés-pszichológia megmutatta, hogy a gyerekek úgy jönnek a világra, hogy már sokmindent tudnak a fizikai és társadalmi világról és úgy vannak "programozva", hogy bizonyos dolgokat nagyon könnyen, míg másokat nehezen tanuljanak meg.

Az ösztön legjobb definícioja, amit eddig láttam az a következő:

Az agy kezdeti szerveződése nem annyira a tapasztalaton alapul. A természet az első vázlatot biztosítja, amit aztán a tapasztalat átszerkeszt. A 'beépíett' nem jelent 'nem kovácsolhatót', hanem azt jelenti, hogy 'tapasztalat előtt szervezett'. -Gary Marcus agykutató"

Szerinte ezen az első vázlaton öt dolog van, amelyek a moralitás öt alapját adják.

1. Ártalom/gondoskodás: Emlős mivoltunk miatt olyan neurális és hormonális programmal rendelkezünk, amely másokkal való törtődésre és hozzájuk kötődésre és velük való együttérzésre késztet minket, különösen a gyengékkel és elesettekkel szemben. Nagyon erős érzéseket kelt bennünk azokkal kapcsolatban, akik ártanak másoknak.

2. Méltányosság/kölcsönösség amely sok vallás alapját adja.

3. Csapaton belüliség/hűség. A természetben található csoportok kis számúak, vagy mind rokonok. Csak az emberek képesek nagyon nagy csoportokban együttműködni, más nagy csoportokkal harcolni, ami valószínűleg a hosszú törzsi mivoltunkból ered. Ez a törzsi pszichológia olyan élvezetes, hogy hajlamosak vagyunk mesterséges "törzseket" létrehozni. Heidt: "A sport úgy viszonyul a háborúhoz, mint a pornó a szexhez."

4. Tekintély/tisztelet. amely az embereknél nem feltétlenül az erőn és a brutalitáson alapul, mint az emberszabásúaknál, hanem az önkéntes tiszteletadáson, sőt olykor a szereteten.

5. Tisztaság/szentség. Ez bármilyen ideológiát magában foglal, amely az erkölcsi tisztaság elérhetőségét tanítja olyan dolgok által, hogy az ember mit csinál a testével vagy mit visz be a testébe.

Balra liberális, jobbra a konzervatív értékek.

Ezekenek a morális alapoknak a működését a hangszínszabályzókhoz hasonlítja, amelyen a csatornák szintjét külön-külön lehet szabályozni. Egy világszerte 30 ezer ember által kitöltött felmérésben Haidték azt találták, hogy míg a konzervatívok mind az öt alapértéket egyformán hajlamosak fontosnak tartani, addig a liberálisoknál kettő, az ártalom/gondoskodás és a méltányosság/kölcsönösség kiemelkedik a többi közül és a másik három érték náluk kevésbé hangsúlyos, mint a másik oldalon. A moralitás a liberálisoknál "két csatornás", míg a konzervatívoknál inkább öt. Tehát mivel az ártalom/gondoskodás, méltányosság/kölcsönösség elveit mindenki fontosnak tartja (noha abban nem értenek egyet, hogy mi az ártalmas és méltányos), a másik hármat a liberálisok nem, ezért a morális viták nagy része leginkább a másik háromról szól.

Felteszi a kérdést, hogy a csoport-hűség/tekintély/tisztaság elvek miért váltak morális mércékké? A válasza erre az, amit egy pszichológiai kísérlet eredményével támaszt alá, hogy ezek az értékek más csoportokkal szembeni versenyben előnyhöz juttatják a csoportot, növelik a kooperációt, ami valószínűleg egy evolúciós adaptáció.

Itt fontos emlékezni, hogy a politikai iránytű nem egy, hanem inkább két (de lehet, hogy még több) dimenziós. A liberális-konzervatív nem fedi az SJW-AntiSJW tengelyt, de bal-jobbat sem. Majd ahogy a következő posztban Jordan Peterson kutatásából is láthatjuk, hogy az SJW-k is két tipusra oszlanak.

Haidt azt mondja, hogy a liberálisok és konzervatívok kiegészítő szerepet töltenek be, amivel a keleti vallások (lásd: jin és jang) tisztában voltak.

Ami a lényeg és amit Haidt a morális pszichológia egyik alapelvének tart, az hogy "a moralitás leköt és elvakít".

"Szeretünk dolgokat szent tárgyként azonosítani, mint például egy követ, egy fát vagy a tradícionális vallásoknál egy embert, egy folyót. Ezt körül járjuk, hódolunk neki, áldozatot mutatunk be neki. A korábbi vallások elhalványodnak, de vannak helyettük más, úgynevezett moralisztikus vallások, mint a rasszizmus elleni harc. Ez egy jó ügy, azonban amikor ez egy vallásos kultusz központi elemévé válik, az extrém politikát eredményez. Ez amik az egyetemek voltak az utóbbi évtizedekben: A rasszizmus ellen felszentelt kultuszok. Még egyszer, ez egy jó cél, de ez befolyásolta a [humán] egyetemi kutatásokat.

Egy jó politikai mozgalomnak, tiszta ellenségre van szüksége. Ezért kell elhinned, hogy a másik oldal nagyon erős és hajthatatlan, hogy mindenhol rasszizmus van, hogy mindenhol szexizmus van, hogy mindenhol transzfóbia van, hogy mindenhol homofóbia van. Szóval szükséged van egy kemény ellenségre. És annak ellenére, hogy az egyetemek a leginkább anti-rasszista és anti-szexista helyek az országban, az egyik [SJW] hitcikkely pont arról szól, hogy azok intézményesítetten szexisták és rasszisták. Ha kívülről nézed, ez egy inkoherens mozgalom, de pszichológiailag teljesen sztenderd "a jók a rossz ellen" vallás.

A helyzetet egy Beduin közmondással jellemzi:

"Én a testvérem ellen. Én és a testvérem az unokatestvérem ellen. Én a testvérem és az unokatestvérem az idegennel szemben. Szóval nagyon jók vagyunk ebben a rekurzív, csoport a csoport ellen dologban.

Az áldozati kultúra három nagy (feketék, nők, LGBT) és három kisebb csoportját (latinók, fogyatékosok, amerikai indiánok) azonosítja, az utóbbi egy évben viszont a muszlimok is felkerültek a listára.

"Én zsidó vagyok és ez nagyon aggasztó számomra, hogy hírtelen azt hallom, hogy a zsidók elnyomók, a zsidók gonoszak. Európában a baloldal rendkívül palesztin párti, anticionista és néha antiszemita. Egy évvel ezelőttig azt gondoltam, hogy Amerika más, de egyre inkább közelít Európához"

Mark Rubin kérdésére, hogy a zsidókat miért zárták ki az elnyomás-olimpiáról:

"Van ez az elképzelés, ami eredetileg a marxizmusból ered, amit Herbert Marcuse és mások tovább gondoltak. Ez a privilégium fogalma. Az, hogy bizonyos csoportok privilegizáltak. Ez egy olyan nézőpont, ami azzal a kérdéssel kezdi, hogy "mi csoportod vagy az osztályod?". Ha magasan vagytok, akkor rossz emberek vagytok, ha viszont alacsonyan, akkor ti vagytok a jók. Pontosan erről szólt Mao kulturális forradalma. [A rossz osztályokat] nem ölik meg, de az állandó gyanú árnyékában élnek, nem lehet szavuk. Erről sok írás szól balos körökben. Ez a csoportok állandó osztódásához, belháborúhoz vezet. Ez történik a baloldali mozgalmakkal. Felzabálják egymást. Ez történt a jakobinusokkal a francia forradalom után és azt gondoljuk, hogy ez történik most a kampuszokon valamint ezt látjuk a feministáknál [lásd terf feministák vs terf feminista ellenes feministák :)]."

Mi történt az egyetemeken?

"Ott vagy a kampuszon, próbálsz érvelni, de összetalálkozol olyan hallgatókkal, akiknek a legelső dolga meghatározni a rasszodat és a nemedet majd annak alapján megítélni. "Nem hallgatok rád, te rossz ember vagy!"-mondják.

 Az egyetemi professzorok a progresszív érától kezdve balra húztak. Erről én és a kollégáim információt gyűjtöttünk. A 20. században az arány 2:1-3:1 arányban volt a baloldaliak javára. És ez rendben volt. Nem kell egyenlőnek lenniük. A kulcs az "intézményesített diszkonfirmáció". Ha valalaki mond valamit [hülyeséget], akkor a másik oldalon lennie kell valakinek, aki azt mondja: "Na várjunk egy kicsit, ennek semmi értelme!" Így volt ez a 20. században...Jelenleg az arány 5 vagy 6 az 1-hez, de az összes konzervatív a mérnöki, üzleti iskolákban van. Ha ránézel az egyetemek magjaira, a humán és társadalom-tudományi karokra, akkor 10-20 az 1-hez. Amikor pedig ez van, akkor az a kevés akik nem baloldaliak, elrejtőznek. Amit érdemes észben tartani az az, hogy, noha majdnem minden professzor baloldali, de ők nem illiberálisok. Ami történt, hogy az illiberális baloldal, hívhatod regresszív baloldalnak, egy kicsi, de nem nem apró részt tesz ki, Szóval az történt, hogy az illiberális baloldal mindenkit megijeszt. Különösen a hallgatóktól fél mindenki. A hallgatók és a professzorok is félnek tőlük."

Haidt pár, máshol tanító kollégájával rájött, hogy ugyan azok a problémáik, ezért megalapították a HeterodoxAcademy nevű oktatói szervezetet, aminek mára 300+ tagja van és aminek a mottója, hogy hisznek az egyetemi vélemény-diverzitásban és megpróbálják azt elősegíteni.

"Azt hiszem ott tartunk, hogy a király meztelen. Van ez a kis, "minden rasszista, minden szexista, ezt meg azt kell tennünk" csoport, akik miatt a legtöbben aggódnak, de nem szólalnak fel. Az egyetemeken kívül mindenki őrültnek gondolja őket és az egyetemeken is sokan gondolják róluk, hogy extremisták, de félnek felszólalni. Azonban szép lassan, ahogy egyre több embert támadnak be --mindenkit betámadnak előbb utóbb--, úgy jönnek hozzánk.

Amikor Erika Christakis a Yale Egyetem dékánja, lemondott tudod...[mert betámadták amiatt, hogy megvédte a "sértő" Halloween kosztünöket], három nap múlva egy 500 professzor által aláírt petíciót adtak be, ami a hallgatókat támogatta. Egy asszisztensemmel kikerestetettem. Mind gender tudományi, film-tudományi, angol-tudományi karokon voltak. Szóval a humán karok ebben mind benne vannak, mind tele vannak illiberális baloldaliakkal. 4 héttel később jött egy [a dékánt támogató] kisebb petíció, 40 névvel, többségében STEM (tudomány technológiai, mérnöki, matematikai) karokról. Szóval a természettudósok még mindig liberálisak, hisznek a nyitottságban és a vitában. A probléma a humán szakokról jön, a társadalom tudományok pedig valahol középen helyezkednek el. A kérdés az, hogy hol van az illiberális baloldalnak olyan domininanciája, hogy az oktatók félnek megszólalni.

Azt gondolom, hogy ez egy olyan forradalom volt, ami jócskán túllőtt a célon. És még egyszer, te és én mindketten támogatjuk a meleg-jogokat, nem akarjuk, hogy a fekete hallgatók kitaszítottnak érezzék magukat, megértjük a panaszokat és a problémákat. A kérdés az, hogy milyen megoldásokat tartunk megfelelőnek. Azok a megoldások amelyeket a hallgatók követeltek, (még több társadalmi igazságosság tréning, még több bejelentő-rendszer, még több diverzitás-tréning) sokkal rosszabbá teszik a helyzetet."

Arról is beszél, hogy a dékánok először mind belementek a követelések teljesítésébe, de aztán nevetség tárgyává váltak az egyetemen kívüli világban, ezért később néhányan már hajlandóak voltak kiállni a követelőzőkkel szemben. Az Ohio Egyetemen történt esetet említi, amikor is a dolgozók félelmére hivatkozva a dékán kicsapással fenyegette az egyik épületet elfoglaló SJW tiltakozókat. Szerinte az ár megfordult és egyre többen fognak ellenállni az SJW-nek. Az a helyzet, hogy a 80-as évekhez képest a világ és az egyetemi kampuszok sokkal igazságosabb, elfogadóbb helyek lettek, ezért nincs sok olyan dolog (mint például akkor az apartheid), ami ellen tiltakozni lehet, így a "törvényszegésnek" számító határvonal olyan alacsonyra került, hogy most már mindenki, minden nap "bűncselekményt" követ el.

Mi okozza a kulturális összeütközést? 

"Az emberi természet a tribalizmus (törzsi kultúra) és a vallás felé evolválódott. Így éltünk az utóbbi százezer évben: Kis létszámú csoportokban és vallásokkal. Ezért, amiben igazák jók vagyunk az, hogy felemeljünk valamit, legyen az egy fa vagy egy folyó, majd körüljárjuk/imádjuk azt és megbízzunk egymásban [...] és mások ellen harcoljunk. Ez az emberi természet egyik nagy evolúciós lépése. Ez a tribalizmus.

A politikában mindig azt kell nézni, hogy mik az egyes oldalak szent értékei. Ha valaki emlékszik a második világháborúra, főleg az USA-ra és Nagy Britanniára, akkor nekik az ország, a zászló, a szabadság, demokrácia, aztán a második világháború után a kommunisták elleni harc. Jó időszak volt liberálisnak lenni, mert a liberális azt jelentette, hogy a szabadságért harcolni. Az idősebb generációknak ezeket az értékeket "járták körbe". A 60-as években aztán jött az új baloldal, később leomlott a berlini fal, majd jött a 90-es évek és azt tapasztaltuk, hogy újabb szent értékek --én egy egyetemen tanítok, ez engem körülvesz-- emelkedtek fel a rasszizmussal, a szexizmussal, elnyomással és végső soron a "szent áldozat"-tal  kapcsolatban. 

Az összeütközések erről szólnak: A baloldalon vannak olyan csoportok, amelyeknek lényegében az a vallásuk, hogy harcoljanak a rasszizmus ellen. Ez egy csodálatra méltó dolog, de ha ez fundamentalistává válik, akkor mindennek, ami ellene szól buknia kell.

Csak hogy egy példát mondjak: A Virginiai Egyetemen (UVA) tanítottam 16 éven keresztül. [..] Az UVA-n a imádtuk Thomas Jefferson-t. Az egyetemünk alapítója volt, a Függetléenségi Nyilatkozat szerzője, szóval a rektorunk idézte őt egy levélben. --amelyet arra válaszul írt a hallgatói szervezetnek, mert hogy (egyes) hallgatók meg voltak ijedve, világvégét vízionáltak vagy hogy mergölik őket a trumpisták--. Ezután néhány professzor, diákokkal karöltve nyílt levelet ír a rektornak felszólítva, hogy ne idézzen Thomas Jeffersontól. Jefferson egy rasszista, egy rabszolgatartó és egy nemi erőszaktevő volt. "Ha egy ilyen időszakban idézi Thomas Jeffersont, akkor megoszt minket. Ne tegye!" Na most ez olyan szentségtörő, amilyen csak lehet. Mint ha bemennél egy templomba és azt mondanád, hogy "ne idézzetek Jézustól!". Az öreg diákok emiatt fel vannak háborodva.

Tehát a lényeg az, hogy ez olyan, mint egy vallás. Minden politikai mozgalom olyan, mint egy vallás. Hogy rátérjünk a bevándorlásra: Az egyik új vallás teljesen a diverzitásról és a befogadásról szól. Erre jönnek a bevándorlók. Na most mindannyian láttuk a halott gyerekekről készült fotókat, persze, hogy együtt érzel, de mit teszel ez ügyben? Hogy ha ez a vallásod központi értéke akkor persze, hogy üdvözlöd őket. És ha bárki azzal jön, hogy kapcsolatba hozhatók a terrorizmussal, hogy az életmódunk megváltoztatására kényszerítenek minket, akkor ő rasszista. Szóval ennek az új vallásnak hajnalán vagyunk, amely a véleményem szerint rendkívül illiberális....Ez a bevándorlással kapcsolatos összeütközésnek az alapja. Alapvetően egy vallási csatatér.

A baloldal gondolkodásával két problémát látok állandóan. Az első, hogy mindig egy gazdasági elemzésből indulnak ki és azt a kérdést teszik fel, hogy [a választók] miért szavaznak az érdekeik ellen? Amit sokan a baloldalon nem értenek ---mert globalisták-- az nemzet szentségének és a patriotizmusnak gondolata.  A második, hogy úgy tesznek, mint ha a közösség csak lokális lenne, mert még egyszer: nem értik a "nemzet"-et. Ez ügyben fel szokták nekem tenni a kérdést: "Miért van az, hogy ott támogatják a bevándorlást a leginkább, ahol a legtöbb bevándorló van? Tehát, ha minden várost elárasztunk bevándorlóval, akkor mindenki toleráns lesz." Na ez nyilvánvalóan nem működne, részben azért, mert van egy olyan dolog, hogy az emberek oda költöznek, ahol jól érzik magukat. Azok az emberek, akiknek globalista, John Lennon tipusú agyuk van, azok ha Kansas közepén születenek is, olyan gyorsan elmennek Chicagoba, vagy New Yorkba és Londonba, ahogy csak tudnak. Ma meg van az életmódunk megválasztásának a luxusa, ezért ma sokkal jobban érvényesül ez a szortírozó mozgás."

A Brexit és Donald Trump győzelme kapcsán:

A populizmusak meg kell adni az esélyt, meg kell tudni, hogy működik-e vagy sem. Ha a dolgok rosszul alakulnak az USA és Nagy-Britannia számára, akkor legalább megint lenne hajladnóság valami új kipróbálására és a liberalizmus újraértelmezésére. Remélem, hogy a baloldal a sebei nyalogatása közben azon dolgozik, hogy a liberalizmus egy sokkal vonzóbb verziójával jöjjön elő, ami nem az identitáspolitikán alapul.

Ez az amit meg kell értenünk magunkról:

Az emberi termszet valójában nem alkalmas a nagy, sok-etnikumú demokráciában élésre, mi kis törzsekben élő emberszabásúak vagyunk. Ennek ellenére, valahogyan olyan körülményeket teremtettünk, hogy elég jól csináljuk. Ezt azonban nem vehetjük készpénznek. Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy a tervezési határaink felett vagyunk. Fel kell ismernünk, hogy a 21. század égető szükséglete, hogy átgondoljuk a demokráciát, a kormányzást és a moralitást.

Amerikában három nagy társadalmi szakadék van: A rassz, az osztály és a bal/jobb. Az egyik közülük folyamatosan javult az elmúlt 40 évben, kettő rosszabb lett. A baloldal teljesen arra fókuszál, amelyik jobb lett, a rasszra.

Ami beteszi nekünk a kaput az, hogy elveszítjük a képeséget demokráciában élésre, azzal, hogy a politika ennyire tele van dühhel. Azóta értékelem a közösségi média hihetetlen hatalmát --hogy előhozza a tribalista érzéseinket, amelyek valószínűtlenné teszik a demokráciát--, hogy Twitteren követek embereket és látom a hihetetlen felháborodásukat. Amikor én felnőttem, havonta egyszer hallottuk, hogy a republikánusok már megint milyen szörnyű dolgot tettek. Most bármelyik oldalon kb. óránként ötöt. Ha egy horogkeresztet festenek egy középiskola öltözőszekrényére Illinoisüban, akkor mindenki hallani fog róla a baloldalon. És ha egy idióta feltart egy transzparenst, hogy a patriotizmus rasszizmus, akkor mindenki hallani fog róla a jobb oldalon. Tehát mindenki a felháborodás folyamában úszik és nagyon nehéz látni, hogy hogyan csillapítjuk le a kedélyeket. Ezért azt gondoljuk, hogy a demokráciát súlyosan fenyegeti egy új technológia, az asszimiláció nélküli bevándorlás.

Véleménye szerint, a diverzitás csak egy közös identitás keretein belül működik. Az EU vezetóinek a bevándorláspolitikán kivüli másik nagy hibája, hogy nem hagytak elég időt az európai identitás természetes kialaulására, ami után az egyesülés magától megtörtént volna. Az integráció erőltetése viszont magával hozza a negatív válaszreakciót. Ezen kívül a dolgok újragondolásánál a klasszikus liberalizmus keretein belül kell gondolkozni.

A baloldal semmit nem tanul az egészből?

"Szerintem a baloldal egyik nagy erőssége, az, hogy a baloldaliak általában jobbak a perspektivikus gondolkodásban. Vannak erről kutatások. Ahogy egyre inkább a baloldara kényszeritik azt a véleményt, hogy a hipotéziseik rosszak, úgy látunk egyre több cikket a fehér munkásosztály nehéz helyzetéről."

A "post-truth" politika (ahol nem az igazság érvényesül)

 "Mindkét oldal mindig is azt gondolta, hogy a másik oldal "post-truth" és nem érdeklik a tények. Igaz, hogy a közösségi média lehetővé tesz bizonyos dolgokat és az is igaz, hogy amerikai választások alatt egyes jobb oldali oldalak sokkal jobban felhasználták a hamis hireket, mint a baloldaliak. Azonban társadalomtudósként azt kell mondanom, hogy mindkét oldal nagyon jó abban, hogy rámutasson azokra a pontokra, ahol a másik oldal tagadja a tudományt. Például: A baloldal nagyon szereti mondani, hogy a jobboldal tagadja az evolúciót. A baloldal viszont minden olyan társadalomtudományt tagad, ami kényelmetlen politikai korrektségi szempontból. Szóval mindkét oldal jó a tudománytagadásban és a másik oldal vaksággal gyanusitásában."

Szerinte idő kell, amig a társadalom alkalmazkodik a helyzethez valamint a közösségi médiának (pl Facebook, Twitter) is felelősséget kell vállalnia azzal, hogy az algoritmusaik nem csak az adott személy által korábban preferálttal megegyező politikai irányultságú cikkeket hoznak fel. A cél az, hogy ki legyünk téve mindkét oldal legjobb gondolatainak.

Következik: Jordan Peterson

Megj: még javítom a hibákat.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://sjwriporter.blog.hu/api/trackback/id/tr4612056277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.